- Ayumi, válaszolnál? – fakadt ki Kain hazafelé menet. – Mi lenne, ha elárulnád végre, mit mondott a védőnő?

        - Hányszor mondjam még? Semmi értelmeset… - sóhajtott unottan a lány. Már nagyon unta a fiú csesztetését.

        - Ame, akkor legalább te mondd el, mi történt!

        - Semmi – kuncogott a lány.

        - Veled is csak többen vagyunk – forgatta szemeit a fiú.

        - Meglehet… - somolygott továbbra is.

        - Nah, akkor ma feljössz hozzám, hmm? – karolt Akumába Yu. – Nos, mit mondasz, bébi?

        - Semmit se mond – vágta rá Kai. – És nem megy fel hozzátok, már nem azért, de Ő az Enyém! Érted?

        - Értem, értem, persze, hogy értem, de gondoltam, miért ne jönne, hisz a múltkorit jó lenne befejezni és hozzád úgy se szól… - Kainál itt telt be a pohár. Keze ökölbe szorult és már indult is Yu arca felé, mikor a fiút félre rántotta Shin.

        - Haver, muszáj hergelned? Fogd már fel agyilag, hogy csak játszott veled a csaj, mint macska az egérrel… És vele is csak játszik, mint a macska, a…

        - … az egérrel… - fejezte be helyette Yu. – Tudom.

        - Nem – felelet Shin. – Mint macska a hollóval… - rántott egyet Yun, majd futásnak eredtek a felbőszült Kai elől, kinek fején lüktetett egy ér és kellő képen felhergelték agyilag.

        - Kain, ha nem szállsz le a témáról most rögtön és azonnal én ma Shinnel alszok! – fakadt ki Ayu, olyan hangosan, hogy az előre szaladó is meghallja.

        - Várlak! – rikkantotta. – De akkor, kösd meg a farkasodat, hogy ne zavarja meg a bulit!

        - Ne reménykedj! – üvöltött utána Kain dühösen.

        - A remény hal meg utoljára! Mi baj, Kai? Nem bírod, ha másnak van igaza? – röhögött az elé érkező démonra.

        - Milyen igazság? He? NEM vagyok játékszer!

        - Dehogynem, csak nem veszed észre – kuncogott Yu.

        - Na, megálljatok! – kapott a fiúk után a démon, akik megkettőzve lépteiket haladtak előre. A banda többi tagja csak a fejét csóválta.

        - Tényleg, - szólalt meg Strify – mit szólnátok hozzá, ha rendeznénk egy kis összejövetelt? Úgyis ritkán látjuk egymást… - Amera sandított, a lány, pedig biccentett.

        - Tetszik az ötlet.

        - De mi is jövünk – közölte hűvösen Ryo.

        - Nyugi, nem csapom le a kezedről – emelte fel két mancsát védekezőleg Strify. – Amúgy is úgy gondoltam, hogy ti is jönnétek… Meg talán az angyalkák is jöhetnének… - mélázott el a gondolaton.

        - Jó – bólintott rá Ayu. – Úgyis rég beszéltünk sulin kívül.

        - Öcsém, akkor mehetünk bevásárolni? – sóhajtott Luminor, Kiro és Romeo egyszerre.

        - A három lustaság… - csóválta fejét Kain. – Mi bajotok? Csak piát meg kaját kell vennetek, megfőznötök, mosogatnotok, terítenetek, gondoskodnotok arról, hogy semmi törhető ne maradjon egy helyen, takarítanotok kell még egy kicsit, rendbe hozni azt a disznó ólt mindkét emeleten és kész… - mondta gonoszul.

        - Kössz, a figyelmeztetést – sóhajtottak. – Mi is tudjuk.

        - Nyugi, segítünk mi is – vigyorgott Strify.

        - Miben? A pia vedelésében? Abban tényleg jók vagyok – dohogta Lumi. – Mert bevásárolni mi fogunk, főzni és takarítani szintén… Mint mindig.

        - Jól van, na, addig összeszedjük a zenét és a többi kelléket… - morogta Strify. – Majd hozunk neked egy semet valahonnan és akkor te se fogsz unatkozni, jó? – Luminor feldühödve nézett a kisebbik fiúra. Egy határozott mozdulattal húzott be neki egyet, amire a srác nem számított. – Ok, ezt most megérdemeltem… Bocs, haver… Jaj… Ennél kisebbet is üthettél volna… - panaszolta arcát simogatva. – Ha nyoma marad, hogy bolondítom a csajokat?

        - Egy harci sérülés mindig jól jöhet – kuncogott Romeo. – De vigyázz, mert a következő lehet, hogy délen talál telibe… - Luminor keze már ösztönösen lendült a beszélő irányába, de a srác kitért előle. – Oh, hé, haver, nyugi van, csak szórakozunk! – röhögött, majd előrébb sietett, mielőtt kap egy maflást.

        - Kezd elegem lenni belőletek…

        - Meg a csajos bulikból? – tette fel a kérdést Kiro. – Nem csodálom. A te helyedben én is rühellném ezeket…

        - Kuss, mielőtt még te is felbaszod az agyamat…

        - Wáááá…. ANYUUU!!! – karolta át derekát Yu és Shin ordítva. – Ez az idióta nem bír leállni, mindenáron ölni akar!

        - Na, most már elegem van belőletek! – lökte le magáról a két rácsimpaszkodót. – Szálljatok már le rólam, jó? Már unom a hülye vicceiteket!

        - Hé… Luminor, nyugi…

        - Nincs nyugi, Strify! Csak egyszer az életben, lehetnétek kicsit normálisabbak! Muszáj velem így bánni? Nekem is van lelkem, bármily furcsa! – ordította, majd tovább csörtetett előre.

        - Fiúk, mér kellett ez? Miért volt jó, hogy így felhúztátok? – kérdezte Ame.

        - Passz… Ennyire még sose akadt ki…. – motyogták.




        Estefelé átmentek a harmadik és negyedik emeletet uraló Cinema Bizarre lakásába. Mintha, csak otthon lennének, úgy terültek el a székeken. Vigyorogva iszogattak, beszélgettek, mikor egyszer csak Luminor röhögve került elő szobájából. A többiek értetlenül meredtek rá, hiszen a fiúk nem bírtak vele beszélni, mióta hazaért és nem is nagyon nézett ki úgy, hogy megbocsájt a közel jövőben. Most pedig, röhögve állt előttük.

        - Gyertek, ezt látnotok kell! – intett a társaságnak, mire mindenki kíváncsian követte szobájába. A számítógép elé tömörülve álltak, mikor is, újra indította a youtube-n lévő videót. A felvételen négy rózsaszínbe öltözött lány táncikolt és énekelte, hogy: - Cuki, cuki vagyok… - A srácok csakhamar röhögő görcsöt kaptak, míg a lányok mögöttük süllyedni kezdtek szégyenükben. Már akkor gáz volt, azaz egész, nehogy most, hogy a világhálón is fönt van.

        - Ki rakta fel? – jött meg Aksi hangja.

        - Öhm… CoDHead.

        - És az ki?

        - Honnan tudjuk? Egyébként, amikor meséltétek nem volt ennyire vicces… - azzal a fiúk újabb röhögő görcsöt kaptak, míg a lányok kintebb mentek a szobából.

        - CodHead? Az meg ki lehet? – morogta Aksi.

        - Nem tudom, de azt tudom, hogy ki járhatott akkor a házunk körül… - felelt ingerülten Rika. – És azt hiszem, rajta kívül túl sok ember nem jutott volna be, hiszen akkor már állt az erőtér, csak mi nem vettük észre…

        - Akkor hát, nem más vette fel a videót, mint… - kezdett megvilágosulni Ame.

        - JAMES!